8.rész

Amikor leértem anya vádló pillantásával találtam szembe magam. Csípőre tett kézzel állt a konyhaajtóban.

-         - Kathrina De la Garza – már ekkor tudtam, hogy bajban vagyok, mert anyu csak akkor szólít a teljes születési nevemen. – Mond meg nekem, hogy miért nem vagy az iskolában? –kérdezte, de nem tudom, miért kell ezen annyira felkapni a vizet. 

Éppen válaszolni akartam, amikor Aiden szólalt meg.

-         - Elnézést Mrs. Koore… akarommondani Jessica, de miattam jött el a suliból. Az ifi válogatott tagja vagyok és az EBn fogunk játszani, de nem akartam magára hagyni Kathet, hisz a bátyja is otthagyta. - magyarázta anyunak és azt hittem, hogy menten nekem esik, hogy ez nem olyan fontos, hogy otthagyjam érte a suli, de nem ez történt. Megölelte és csak annyit mondott:

-         - Köszönöm… köszönöm, hogy végre van valaki, aki igazán törődik a lányommal. – mondta. 

Olyan boldog voltam, hogy Aiden nyakába ugrottam és legszívesebben megcsókoltam volna.

-         - Gyertek – szólt ekkor hirtelen Mark – kész a kaja! –én gyorsan az órára néztem és láttam, hogy fél öt múlt. Megböktem Aident, majd ismét az órára pillantottam mutatva neki, hogy mennünk kéne.

-         - Bocs, Mark, de mi nem maradhatunk. A gépünk hatkor indul Madridba és ötre kinn kell lennünk a reptéren. – mondtam szabadkozva, de láttam Markon, hogy megérti.

-         - Persze – mondta anyu – Menjetek csak, nektek szurkolunk. – erre odamentem hozzá és megöleltem majd Markot is aztán elindultam megkeresni az öcsémet. A nappaliban találtam rá a kanapé mögött sírt.

-         Már megint elmész, és itt hagysz? – kérdezte zokogva.

-         - Hamarosan visszajövök – mondtam és meg akartam ölelni, de ő eltolt magától.-  Megígérem, hogy minden nap beszélünk telefonon vagy web kamerán keresztül, jó? – kérdeztem ő pedig sértődötten bólintott, aztán elindultam kifelé. Néhány pillanattal később hangos trappolást hallottam és megfordultam aztán hamarosan az öcsémet találtam a nyakamban. 

-         - Ígérd meg! - utasított még mindig sírós hangon.

-         - Megígérem – válaszoltam és le akartam tenni, de ő kapaszkodott a nyakamba. Vele együtt mentem ki az előtérbe, ahova Andrew már lehozta a holmiaimat, csak Pinkyt felejtette fent, úgyhogy nekem kellett érte felmennem. Davet nagy nehezen letettem és felsiettem a szobámba. Mire leértem már háromnegyed 5 volt és nem volt időnk egy taxira, így Andrew fuvarozott el minket. Hamarosan el is indultunk, de egy piros lámpánál sokat kellett várakoznunk, úgyhogy hosszúra sikeredett az utazás. Pár perccel múlt el öt, amikor két sarokra voltunk a reptértől és megcsörrent Aiden telefonja. Tom kereste, azt akarta tudni, hogy hol vagyunk már, de Aiden megnyugtatta, hogy pár perc és ott vagyunk. Amikor megérkeztünk e reptérre a fiúk segítettek vinni a holmiaimat aztán hamarosan felszálltunk a gépre.