29.rész

Reggel tízre beszéltük meg a próbát a srácokkal. Az esti beszélgetés után Braddel, megnyugodtam, hogy a fiúk életben maradhatnak. Reggel álmosan másztam ki az ágyból és, mint mindig most sem volt ott Aiden. Félálomban és kissé hunyorogva néztem le a karórámra, ami az éjjeliszekrényen volt. Ijedten kaptam oda a fejem, hogy közelebbről is megnézzem. De sajnos nem néztem el. Negyed tíz volt! Ijedtemben felébredtem és kapkodva siettem a gardróbhoz. Gyorsan elkezdtem kutakodni, majd előkaptam egy fehér pólót, egy vékony kék kardigánt és egy sima farmert. Megkerestem az előző nap szétdobált fehér Conversemet, majd felkötöttem a hajamat, aztán felvettem a karórámat és felkaptam a táskámat. Kirohantam a szobából és sietve odaintettem a többieknek, hogy „Elmentem”, miközben előkerestem a slusszkulcsot. Egy piros lámpánál gyorsan használtam egy kis szempillaspirált, majd egy következőnél szájfényt. Kissé sietős volt a reggelem, amire persze nem is volt olyan sok szükség.  Erre akkor döbbentem rá, amikor kiszálltam az autóból és bementem az épületbe. Megálltam az ajtóban és kifújtam magam, majd nekidőltem a falnak. Hirtelen valaki odajött hozzám. Felnéztem és Meg ott állt előttem kérdő pillantással.

-         - Kath, mi történt? – kérdezte nevetve.

-         - Elaludtam… Ugye nem késtem el? – kérdeztem ijedten.

-         - Nem, dehogy. – nevetett fel – a fiúk még nincsenek is itt.

-         - MI?  Nem úgy volt, hogy a próba 10kor kezdődik? – kérdeztem és éreztem, hogy ez nagy égés lesz.

-         - De úgy volt. – mosolygott rám. – De ők fiúk, mit vársz tőlük? Jó, ha az elkövetkezendő fél órában ideérnek.

-         - Huh. – könnyebbültem meg – Én meg rohantam. Tíz perce jöttem el a szállodánkból és két piros alatt sminkeltem. – mondtam mosolyogva.

-         - Igen, azt hiszem, rá fér a sminkedre egy kis igazítás. – mondta, miközben engem vizslatott aztán mindketten felnevettünk. – Legalább ettél valamit?

-         - Ööö… Nem! – mondtam.

-         - Akkor, ha végeztél gyere le az alagsorba, ott van büfé, a fiúkra úgyis várni kell még. – ajánlotta és így is tettem. 

Amikor végeztünk a reggelinkkel nevetgélve mentünk fel az előtérbe, ahova épp akkor toppantak be a fiúk. Jeff ment elöl stílusosan és színesen, mögötte a két röhögcsélő és lökdösődő kisgyerek Theo és Will, valamint leghátul mosolyogva Ed. Nem bírtam, nem tudomást venni arról, hogy milyen helyes. Valahogyan hatással volt rám és ez más, mint, ahogy Aiden. Olyan furcsa volt, de oda kellett figyelnem. Mégiscsak Aidennel járok. Odamentünk hozzájuk, mire Ed előre lépett.

-         - Tessék. – adott át nekem egy borítékot, én meg kinyitottam. Három VIP jegy volt benne a koncertünkre. Wow. A MI koncertünkre, olyan fura.

-         - Hát ez? – kérdeztem és csodálkozva néztem Edre.

-        -  Gondoltam biztos van valaki, akit meg akarsz hívni. – mondta mosolyogva, majd visszament a fiúkhoz, akik még mindig csak hülyültek.

-         - Köszi. – mondtam átszellemülve… Állj, állj, állj, állj! Kath! Térj magadhoz! Ed nem lehet több egy bandatagnál! mondtam magamnak.

A próba így nagyjából másfél órányi késéssel kezdődött el. Egész délelőtt csak énekeltünk, aztán miután kajáltunk, elmentünk a koncert helyszínére és tartottunk egy fő próbát, mindennel együtt. A nap végén, szinte összeestem a fáradtságtól. Visszamentünk a stúdióba és ittam egy gyors kávét, majd elindultam az autó felé. A szemem majd leragadt. Épp kinyitottam az ajtót, amikor hangos kiáltást hallottam a hátam mögött.

-         - Kath! – kiáltott Ed, mire hátranéztem. Kifutott a parkolóba, egyenesen hozzám.

-         - Szokásod lesz minden nap utánam rohanni? Mit hagytam ott már megint? – kérdeztem nevetve, majd visszafojtottam egy ásítást.

-         - Most nem hagytál ott semmit, nem azért jöttem. Nem kéne ilyen állapotban vezetned. – mondta komolyan.

-         - Hidd el minden rendben - mondtam félálomban, de ezt én sem hittem el.

-         - Jobb lesz, ha te most szépen beülnél az anyósülésre, és én vezetnék. 

-         - Komoly? – mondtam megkönnyebbülve és a kezébe nyomtam a kocsi kulcsot, majd beültem az anyósülésre, ő meg a sofőrülésre.

Nem tartott sokáig, amíg elértünk a hotelig. Szinte egész úton csendben voltunk, de mégis fura volt, hogy ilyen fáradt voltam, mégse aludtam el. Amikor megérkeztünk senki nem volt kinn a hotel előtt. Ed kiszállt az autóból, aztán ajtót nyitott nekem. Milyen udvarias! Aztán megfogta a kezem és hirtelen valami nagyon furcsa érzés töltött el. Nem figyeltem a külvilágra csak rá. Közelebb húzott magához, aztán… Megcsókolt!