-
- Sabinet,
a szeretőmet. – mondta és faarccal bámult felém. Nem bírtam ki, kitört belőlem
a röhögés. A lány meglökte Aident és felém lépett. Pár másodpercre határozottam
megremegtem tőle.
-
- A
nevem Sabine és Addy nővére vagyok. – mondta és kezet nyújtott, majd kezet
fogtunk. – Ez az, amit kedves öcsém nem volt képes elmondani. – mondta
gunyorosan, mire mindannyian elröhögtük magunkat.
-
- Örülök.
– mosolyogtam és tényleg örültem, hogy a nővére. Aiden odajött hozzám,
átkarolt, majd előhúzta a zsebéből az iPhone-ját és megnyitotta az üzeneteit.
Ott volt egy hatalmas oszlopban, hogy Sabine, Sabine, Sabine, Sabine… és így
tovább. Olyan boldog voltam. – Most már megnyugodtál? – kérdezte némi gúnnyal a
hangjában, mire én megcsókoltam.
-
- Meg.
– suttogtam a fülébe.
-
- Jól
van elég lesz ebből a nyálaskodásból. – mondta Sabine fintorogva – Asszem’ én
levedlek, nem fekszik nekem ez a gönc. Hol van itt a fürdő? – kérdezte, mire én
megmutattam neki.
Nagyjából
negyed óra múlva jött ki a fürdőből, teljesen másképp. Erős fekete sminkje
lett, egy fekete fűzős, kicsit a gót stílusra emlékeztető topot, fekete
csőfarmert és nagy fekete bakancsot vett fel. Hosszú, szintén fekete (ez már
kicsit nyugtalanított) tépett haját kiengedte, hagyta, hogy egyenes tincsei a
vállára hulljanak, hosszú oldalfrufruját pedig a szemébe fésülte.
- - Na,
így már sokkal jobb. – mondta komoran, majd mondván, hogy elfoglalja a
szobáját, fogta az óriási fekete (!!!) sporttáskáját és kivonult a szobából.
-
- Fura
egy nővéred van. – mondtam Aidennek és az ajtót bámultam, hátha bejön és
halálra ijeszt bennünket.
-
- Hát
igen, kicsit jobban hasonlít Adrianra, mint rám. – mosolygott.
-
- Apropó
Adrian. Egyikőtök se mondta, hogy van nővéretek. – néztem a szemébe.
-
- Hááát…
igen. – mondta, de nem kezdett el magyarázkodni. Nem akartam rákérdezni, biztos
jó oka van rá. – Van kedved elmenni
valahová? – kérdezte mosolyogva, de szerintem azért, hogy témát váltson. –
Mondjuk moziba? – erre a kérdésre rávágtam, hogy igen, bár később jutott
eszembe, hogy Spanyolországban vagyunk és a moziban spanyolul mennek a filmek.
Már ott
voltunk, amikor ezt megemlítettem neki, mert a plakátokat nézve nem sokat
mondtak neki a címek. Hát igen. Nem valami jó spanyolból. Először eldöntöttük,
hogy feliratos filmet fogunk nézni, vagyis eredeti angol hang és spanyol
felirat, de miután kiválasztottuk a filmet és beültünk a terembe, majd
elkezdődött a film, kiderült, hogy nincs felirat, hanem szinkron van. Szuper!
Tehát a mozizás avval ment el, hogy fordítottam Aidennek és szinte végig
csitítottak minket. Mi meg csak röhögtünk. Amikor vége lett a (3D-s) filmnek,
nevetve adtuk le a szemüvegünket és mentünk ki.
-
- Na,
jó. – mondta Aiden – Soha többet nem viszlek moziba Spanyolországban.
Sértődést
szimulálva fordultam el tőle és megmondtam neki, hogy utálom. Pár másodperc
múlva már ezen is szakadtunk. Vidáman mentünk egy cukrászdába, ahol sütit
ettünk. Ilyen vidám napom ritkán van. Épp a… nemistudommiről beszélgettünk,
amikor megszólalt a telefonom. Ránéztem a kijelzőre és nem írt ki nevet csak
számot. Úgy gondoltam, nem lehet olyan fontos, majd hív, még ha akar, úgyhogy
csak letettem magam mellé és hagytam, hogy csöngjön.
-
- Nem veszed fel? – kérdezte Aiden.
-
- Szakítsam
félbe ezt a szép délutánt? – kérdeztem vissza.
-
- Nem
szakítod félbe. – mondta lágyan, mire elmosolyodtam – Vedd fel nyugodtan. –
mire én felvettem.
-
- Halló.
– szóltam bele.
-
- Kathrina Tornow? – kérdezte egy női
hang a túloldalról.
-
- Igen.
– válaszoltam.
-
- Megan Kansy vagyok a British Studios
dolgozója és szeretnék gratulálni, ugyanis várjuk önt holnap a
meghallgatásunkra…
Uuuuu Das ist gut *.*
VálaszTörlésFura ez a Sabine O.o
Uuu miert keresik?? :D
Kovit! ;) <3