13.rész

Nagy levegőt vettem és kinyitottam az ajtót. És nem… nem képzelődtem. Sajnálatomra Aiden állt ott és könyörögve nézett.

-         Gyerünk! Adok öt percet, hogy megmagyarázd! – mondtam neki és irtó dühös voltam rá.

Eleinte csak makogott majd normálisan belekezdett.

-         Nem az volt, aminek látszott, Clara csak egy barátom és segített nekem valamiben. – mondta.

-         Persze… Egy barátot nem szoktunk csókolgatni. – kötöttem bele és láttam, hogy evvel nem megyek sokra, úgyhogy megfogtam az ajtót, de ő nekitámaszkodott.

-         Ebben segített. – mondta és elővett egy fehér dobozkát, ami át volt kötve egy szalaggal. – Ezt neked vettem. Clara választotta ki és segített beszerezni, amíg én edzésen voltam. –magyarázta és a kezembe nyomta a dobozt. – Azt hiszem ez megért egy csókot. De ahogy gondolod. – fejezte be majd lehajtott fejjel elfordult és lassan elindult a kapu felé.

Levettem a szalagot – ami a kedvenc színem volt – és kinyitottam a dobozt. Egy ezüst nyakláncot találtam benne rajta egy szívecske medállal, amin van egy A és egy K betű. A kezembe vettem és megláttam valamit a medál hátoldalán. Az állt rajta, hogy I LOVE YOU. Semmi kétség, Adriaiden nem csalt meg csak félreértettem a dolgot. Editnek igaza volt.

-         Várj – kiáltottam utána ijedten, mire ő megállt én meg utánaszaladtam – Sajnálom – álltam meg előtte –de annyira nyilvánvaló volt. – mondtam és eleredtek a könnyeim. Hogy lehettem ilyen féltékeny? Ő pedig átölelt.

-         Tudod, hogy nekem te vagy az első. – mondta - És így legalább kvittek vagyunk. – nevetett és megcsókolt. – Szeretlek.

-         Én is. – és egyre jobban öleltem. Ekkor jelent meg apu.

-         Te mocsok! Veszed le a kezed a lányomról! – mondta idegesen és elindult felénk. Azt hiszem nem hallgatta végig Editet, aki épp ekkor érkezett meg a bejárati ajtóhoz és ijedten megtorpant. Én Aiden elé álltam, hogy védelmezzem.

-         Nyugi apu. Nincs semmi gond. Csak egy félreértés volt. – mondtam mire ő megállt és idegesen méregette Aident.

-         Biztos ez? –kérdezte mire megmutattam neki a nyakláncot és elmagyaráztam neki a történteket. Úgy látszott, hogy megnyugszik ezért félreálltam Aiden elől, ő pedig odament hozzá. – Rendben van. Most megúsztad. – mondta mire a srác ijedten hátrált. Na, tessék, most nem bízik benne. De apu elmosolyodott és a kezét nyújtotta. – Christian De la Garza, de szólíts csak Chrisnek. – na, ez gyors volt. Az előbb még meg akarta ölni, most meg puszipajtások. Bár aput sosem értettem.

-         Örvendek. – mondta Aiden kissé félénken és kezet rázott apával. – Aiden Worse.

-         Annak az Adriannak a testvére? – kérdezte és összeráncolta a szemöldökét. Meghallotta, hogy Worse. Lehet, hogy sokat meséltem neki Adrianról.

-         Igen… az ikertestvére. – válaszoltam Adrian helyett – De ő teljesen más. – majd hozzá fordultam – Maradj itt. Már késő van visszamenni a hotelbe. Engem meg már kicsit fáraszt a sok pakolás. Majd holnap visszamegyünk.

-         Rendben… - válaszolta és utánam jött a házba – Letusolhatnék? – kérdezte én meg adtam neki egy törölközőt és megmutattam, hogy hol a fürdő. Azt is mondta, hogy majd utána felhívja a többieket, hogy ma éjjel nálunk marad én pedig bementem a szobámba és előkaptam a laptopomat. Felmentem skypra és anyuékkal beszéltem.

-         Azt hittem elfeledkeztél rólam! – mondta sértődötten Dave.

-         Nem, sosem felejtenélek el. – nevettem és ekkor lépett be Aiden. – Ó itt van Aiden is! – mondtam és ő is odasétált a kamera elé. Majd elmondta, hogy a fiúkkal még nem tudott beszélni, mert nem vették fel, de ekkor csörgött a mobilja, úgyhogy kiment a szobából. Néhány másodperc múlva ismét nyílt az ajtó én pedig odaszóltam. – Már végeztél? – kérdeztem csodálkozva.

-         Kathy, te mit keresel itt? – kérdezte egy hang mire megborzongtam. Nem Aiden volt, de nagyon jól ismertem a hangot, csak egyvalaki hív Kathynek. Lecsuktam a laptopom fedelét és az ajtó felé fordultam. És akkor megláttam…